Ennyi ideje vagyok itt. A maga módján eseménydús hét volt, gyanítom a következő pár hét közel sem tartogat ennyi új dolgot magában. Lassanként kezdem kiismerni magam a bázison, már be tudom azonosítani, ha egy csoporttársam jön velem szembe. Hiába, 5 év légiutas-kísérés megtette a hatását: ha nem látom újra meg újra, akkor a legtöbb arc másodpercek alatt törlődik a memóriámból. De legalább már nem azt nézem az embereken, hogy melyik fog vásárolni, szemetet hagyni az ülészsebben vagy éppen magára gyújtani a hátsó budit...
Az információs blokk következik, akit ez nem érdekel, nyugodtan átkapcsolhat másik csatornára. Szóval, beköltöztem az új, végleges szobámba, szerencsére rosszul láttam, és itt is van klíma, igaz, a működése érdekes: hogy mást ne mondjak, a hőmérséklet-szabályzó tárcsa majdnem körbetekerhető, és a termosztát valahol 15 fok körül kattan, pedig ennél nyilván több van, ha egy szál pólóban sem fázom a szobában. Mindegy, ha a nyáron a 40 fokban működik majd rendesen, akkor befogom a számat. Ma végre kiszabadultam a nagy kék kapun túlra is, csoporttársaimmal kölcsönkaptuk 2 órára a karbantartó banda húgyzöld színű Ford Galaxy-ját. A 3/2-es szavazólogika alapján a két brit csoporttársam azonnal kijelentette, hogy ők nem szivesen vezetnek (nagy autó, másik oldal, hasonlók...), tehát megtapasztalhattam a spanyol vezetési stílust. Nem rossz, az elején még érdekes volt újra átélni a mediterrán módit, de 20 perccel később már nekem is simán ment a 4 sávos körforgalom belső sávjából való kikanyarodás az első kijáratnál. Meg különben is, a Galaxy nem olyan kicsi autó, csak észreveszik, ha akarok valamit! ;)
Vannak dolgok, amik vitán felül állnak az életben, amolyan axiómák. A sárga hó mindig gyanús. Repülőgép fent még nem maradt. Nem tudsz olyan helyre menni a világban, hogy ott ne legyen legalább egy, kétemeletes, mindenféle bóvli szart áruló kínai bolt. 25 euroból megúsztam a dolgot, vettem két szőnyeget a szobába és a egy műanyag kilépőt a fürdőbe, szennyesruhának kosarat (lehet tippelni milyen színű, aki elsőnek eltalálja, az egy általa választott időpontban idejöhet és kimoshat nekem egy adag szennyest), meg még néhány apróságot. Ahhoz képest, hogy nagyjából fejből vásároltam, egész sokmindent ki tudtam pipálni a boltból kifelé jövet a farzsebembe gondosan elrejtett listáról. Ha így haladunk, még az is lehet, hogy képes leszek megjegyezni egymás után három dolgot, és talán még pilóta is lehetek. ;) Felkerült a falra a magyar zászló is, rövidesen elkezdem írni a másik listát, hogy még mit kérek otthonról, szóval mire hazamegyek jövő márciusban, már egész otthonosan fog kinézni a hely. Az internet meg továbbra is lassú és szar, de legalább van. Képek hamarosan, csak most nincs kedvem vesződni az áttöltéssel.
Szolgálati közlemény: a bekötőút és a főút találkozásánál lévő szolgáltatóház rendes neve VAJI 69. Benne továbbra sem voltam, nem is áll szándékomban, de ma elmentem mellette. Azért az érdekelne, hogy nagyrabecsült ex-kollegám vajon hogy-hogy rosszul emlékszik a nevére. Lehet, hogy mégis időről-időre látogatta az andalúz kultura eme szentélyét, és ott módosult a fejében a név?! :)
Az oktatók amúgy egész szinvonalas órákat tartanak, bár egyikőjük sem érhet a Rohács-dinasztia nyomdokaiba. Én meg szorgalmasan jegyzetelek, mert azt hittem, értek valamit a repüléshez, de mivel az egész elméleti hátteret már jópár éve tanultam, és annak rendje-módján el is felejtettem a sok elméleti marhaságot, most küzdhetek, mint malac a jégen. Aztán majd megint elfelejtem, mert semmi szükség nem lesz rá, de legalábbis addig biztos nem, ameddig egy Boeing 737-es meg nem tanul tankönyvet olvasni, hogy neki hogyan is kellene viselkednie... Ami már biztos: március végén van az első, amolyan felmérő-tesztsorozat, május végén az elővizsga, majd 1 héttel később, június 6-án az első hat JAR-vizsga (azaz a szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges, az EU légügyi hatósága által összeállított elméleti vizsgasorozat első felvonása. Összesen 14 tárgyból kell majd vizsgázni.). Ha minden jól alakul, akkor június 8-án haza tudok látogatni egy hétre. És mindenki megnyugtatására közlöm, hogy júniusig csak utasként leszek a levegőben. Ha minden igaz, akkor legközelebb alig egy hónap múlva...;)
Na, remélem, most már minden kedves irodista olvasómnak közel van az ebédidő, jóétvágyat! ;)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.